Orbán még mindig nem fizetett az alapba

196 millió forint gyűlt össze eddig az államadósság elleni alapban. Matolcsy rendszeresen fizet.

A Szeged-csanádi Egyházmegye újabb 30 millió forintot fizetett be az Összefogás az államadósság elleni alapba, így eddig összesen 196 millió forint gyűlt össze – nyilatkozta a Népszabadságnak Horváth Tihamér, az alap irányító testületének elnöke. Az eddig összegyűlt 196 millió forinthoz képest az államadósság összege az év végén megközelítette a 21 ezer milliárd forintot.

A Szeged-csanádi Egyházmegye tavaly egyszer már befizetett 30 millió forintot, így az egyház az alap legnagyobb támogatója. Korábban több egyház is jelezte, hogy hozzá akar járulni az államadósság csökkentéséhez, miután a kormány a tavalyi év elején Rédly Elemér győri katolikus plébános kezdeményezése nyomán létrehozta az alapot, ahová vállalatok, a civil szféra és magánszemélyek befizetését várják. Katolikus részről a Szeged-csanádi Egyházmegye korábban százmillió forintot ajánlott fel, ebből utaltak át eddig hatvanmilliót. A reformátusok felajánlását a kormány nem fogadta el (fogadhatta el), mert részükről az volt az elképzelés, hogy a kormány fordítsa az államadósság csökkentésére azt a 200 millió forintot, amit a költségvetésben a reformátusok kapnának az ingatlanaik felújítására.

Horváth Tihamér kissé csalódott amiatt, hogy az elmúlt hetekben igencsak lassan csordogálnak a befizetések. Az elnök hamarosan megírja az alap éves beszámolóját és ebben kéri majd a kormánytagok további segítségét az államadósság elleni küzdelem megismertetésében, támogatásában. Kérdésünkre az elnök elmondta, a politikusok közül hozzávetőleg tíz jobboldali közéleti személyiség fizetett be az alapba, a legtöbbet, több mint négymillió forintot Surján László, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője kétmillió forintot adott az alapba, Schmitt Pál köztársasági elnök egyhavi jövedelmét (bruttó 1,5 millió forint) ajánlotta fel. A miniszterek közül Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter szintén egyhavi bérét (1,1 millió forint) utalta át, Matolcsy ezen felül minden hónapban jövedelme egy meghatározott részét is felajánlja.

Az elnök biztos abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is hozzájárul majd az alaphoz, ha lesz rá lehetősége. Azt már korábban is jeleztük, hogy a kormányfő még nem fizetett be az alapba, szóvivője ezzel kapcsolatban korábban azt válaszolta kérdésünkre, hogy a miniszterelnök már hosszabb ideje támogatja egy közösségi cél megvalósulását, benne komoly összeggel a fizetéséből. Ennek a célnak a megvalósulása után fog támogatni egy újabb közösségi célt, mint például az államadósság elleni küzdelem. A szóvivő azt nem árulta el, hogy mi a miniszterelnök által támogatott közösségi cél.

nol.hu

Válasz

Kevés pénz az államadósság-elleni alapban

Eddig 151 millió forintot gyűjtöttek össze, pedig 23 ezer milliárd forint az adósságunk

"Az áprilisban indult civil kezdeményezés mögé ugyan nagy hanggal állt a kormány, ám a politikusok abban nem jeleskednek, hogy fizessenek is.

A Blikk kiderítette, eddig mindössze 10 volt és aktív képviselő nyúlt a zsebébe, hogy saját pénzéből is lefaraghassa az állam egyre növekvő tartozásait. A kormánypárti képviselők száma 263, vagyis kevesebb mint 5 százalékuk volt kész arra, hogy ne csak szavakkal, hanem pénzzel is támogassa az államadósság elleni harcot.

Pedig jót tenne a politikusok megítélésének, ha nem fukarkodnának, amikor a közös adósság kifizetéséről van szó. Ennek összege a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint már szeptemberben közel 23 ezer milliárd forint volt. Igaz, az államadósság-elleni alapba is jóval kevesebb pénz érkezett, mint a kezdeményezők várták.

– Eddig 151 millió forint érkezett a számlára, aminél többre számítottunk – mondta a Blikknek Horváth Tihamér, az alap irányító testületének tagja. – Úgy számoltunk, hogy év végén inkább megnyílik a vállalkozások pénztárcája, mert akkora derül ki, mekkora összeget tudnának nélkülözni. Ez elmaradt.

Sikerült kinyomoznunk pár olyan politikus nevét, aki nem fukarkodott. Az első helyen Surján László, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője áll. Ő 16 ezer eurót adott hónapokkal ezelőtt, ami akkor 4,3 millió forintot ért. A második Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője 2 millióval.

– Amint meghirdették a kezdeményezést, összekapartam a pénzt – mondta Selmeczi megkeresésünkre. – Tulajdonképpen az adósság „rám eső" részét fizettem be.

Úgy tudjuk, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is egyhavi bruttó bérét, 1,1 millió forintot fizetett, ami nettó 750 ezer forint körül van. Schmitt Pál köztársasági elnök szintén bruttó egyhavi fizetését ajánlotta fel, ami nettó bő egymillió forint. Rogán Antal fideszes képviselő, belvárosi polgármester 100 ezret adott tavaly, s mint a Blikknek elmondta, ennyit az idén is átutal. Az MSZP-sek nem akarnak fizetni.

– A frakció nem támogatja, hogy ilyen átláthatatlan alapba fizessenek a képviselők – mondta Török Zsolt szóvivő. – A Fidesz adósságcsökkentése hiteltelen, mert az elherdált nyugdíjpénzek ellenére is 16 éves csúcsra kúszott az államadósság. A szocialistáktól egyébként nem lenne idegen az adakozás. A válság miatt bajba jutottakat segítő krízisalapba 2009-ben fizettek a képviselők."

blikk.hu

Válasz

Felmentette Rédly Elemért a püspök

Egészségi állapota miatt felmentette Rédly Elemért, a győr-szabadhegyi plébánost Pápai Lajos megyés püspök. A katolikus pap neve az államadósság elleni összefogás miatt ma már országosan ismert.

A Kisalföldnek elmondta: örömmel fogadta a püspök felajánlását: „a világ legtermészetesebb dolga, hogy a mi szolgálatunk sem tart örökké, hiszen ötvenhárom éve szenteltek pappá." A hittudományi főiskolán betöltött megbízatása megmarad.

Nem új keletű gyakorlat az egyházmegyék életében, hogy a pünkösd utáni papszentelést átszervezések követik, a most augusztusra tervezett változások azonban Rédly Elemér neve miatt országos érdeklődésre tarthatnak számot.

Mint arról a Kisalföld is többször beszámolt: a győr-szabadhegyi plébános egymillió forintos felajánlásával létrehozója az Összefogás az Államadósság Elleni Alapnak, amely a múlt héten tartotta alakuló ülését. A Kisalföld ismét megkereste a plébánost és felmentésével kapcsolatban az egyházmegyei hivatalt is. J. Kovács Andrea, az egyházmegyei hivatal sajtóreferense elmondta: az atyát egészségi állapota miatt, az ő egyetértésével menti fel a püspök, egyébként a hittudományi főiskolán betöltött megbízatása megmarad. Szolgálatát augusztustól Tájmel Antal, a csornai Jézus Szíve-plébánia papja látja el.

Rédly Elemér elmondta: valóban az egészsége teszi indokolttá a döntést, mert legfőbb panasza – mint vallja –, hogy 77 éves.

– A jelen változások okán a püspök atya megkérdezte tőlem – felajánlva a választási lehetőséget –, hogy mit szólnék a felmentésemhez, mire én azt mondtam, hogy örömmel fogadom el – mondja Rédly Elemér. A főiskolai munkát továbbra is folytatom, de a plébánosi szolgálat egyre nagyobb terhet jelentett – avat be a részletekbe az atya, akitől azt kérdeztük, mi okozta a legfőbb nehézségeket.

– Leginkább az állóképességemet tette próbára a munka, ebben a melegben például egy temetés megtartása már nem az én szervezetemnek való, talán a szívem sem bírná sokáig. Nincs ebben semmi különleges: a világ legtermészetesebb dolga, hogy a mi szolgálatunk sem tart örökké, hiszen ötvenhárom éve szenteltek pappá – reagált megkeresésünkre az államadósság elleni mozgalom kezdeményezője. Kérdésünkre hozzátette: még nem tudja, mikor tartja utolsó miséjét.

kisalfold.hu

Válasz

2011.06.18.

Rédly: ˝A kispénzűek is vállalták a terhet˝

Valamivel több, mint 43 millió forint gyűlt össze az Összefogás az Államadósság Elleni Alapban, ami a győri plébános, Rédly Elemér kezdeményezésére jött létre április elején.

A testület csütörtökön alakuló ülést tartott Budapesten, ennek okán kerestük meg az egymillió forintot befizető plébánost.

– A megjelent hírek szerint negyvenhatmillió gyűlt össze. Elégedett ezzel?

– A pontos összeg negyvenhárommillió-száznyolcvankétezer forint. Amikor a kezdeményezést megtettem, nem voltak elvárásaim vagy elképzeléseim arról, hogy mennyi pénznek is kell összegyűlni. Ami mindenképpen örömteli: ezt a pénzt négyszáznegyvenhárom ember fizette be, vagyis egy főre kilencezer-hétszázötven jut. S mert tudjuk, hogy többen milliókat adtunk, nagyon sokan egy-két ezret kellett hogy utaljanak. Vagyis a kispénzűek is vállalták a
terhet.

– Az eddig összegyűlt összeg még mindig igen kevés a probléma orvoslásához. Valamilyen szám bizonyára elhangzott az alakuló ülésen: mi lenne az elegendő?

– Sajnálom, de nem hangzott el elvárás, inkább csak annyi, hogy talán egymilliárd forint az, ami akár össze is gyűlhetne az összefogás által. És természetesen azt sem gondolhatjuk, hogy ez a kulcsa az államadósság megszűnésének, itt azt gondolom, magát az összefogást, annak lelkületét kell nézni. Az elvárásokról hadd mondjak egy viccet: a plébános közli a hívekkel, hogy nagyon rossz állapotban van a templom, ennyi és ennyi pénz kellene a felújításához. A jó hír, hogy a pénz megvan. A rossz, hogy még ott lapul a ti zsebetekben. A viccet félretéve, ez a pénz is megvan, ott van a mi zsebünkben. És továbbra is úgy gondolom, hogy azoknak kell most elsősorban a terhet vállalni, akik a rendszerváltással jól jártak. Hiszen valahol az ő nyereségük és az államadósság összefügg. De azt tartom jónak, ha mindenki annyit ad, amennyit megengedhet magának és én nem akarok turkálni senkinek a zsebében – nyilatkozta a Kisalföldnek Rédly Elemér győri plébános.

– Ha már itt tartunk, tudja az atya, hogy kik – milyen szervezetek, politikusok – fizettek nagyobb összeget vagy minden tétel titkos?

– Természetesen titkos, de Horváth Tihamért, a testület elnökét mindenképpen érdemes megemlíteni, hiszen ő maga négymillió forintot fizetett be. Egyébként nem tudom és nem is mondhatnám meg.

– Ön tisztában van azzal, hogy ikon lett a kezdeményezésével?

– Inkább csak azt látom, hogy nagyon sokan gratuláltak utána. Meg sajnos a gyalázkodó, gúnyos sorokat is olvastam a különböző hírportálok fórumain. Az ilyesmit nem vehetem a szívemre, persze jobban örülnék, ha nem így állnának az ügyhöz.

– De azt az észrevételt elfogadja, hogy az állam is és az államadósság is létezett már korábban. A kezdeményezése kötődik ehhez a kormányhoz?

– Ez jogos észrevétel és azt gondolom, hogy maga a probléma korábban is égető volt és én korábban is jónak tartottam volna egy ilyen kezdeményezést. De ehhez kellett egy olyan miniszterelnöki beszéd, amely összefogásra szólít, s amely ráébreszti az embereket, hogy az államadósság a legnagyobb teher. Ez indított el, s ha más kormányfő tette volna ezeket a kijelentéseket, talán akkor is így cselekszem.

– Végezetül mi történt ezen az alakuló ülésen?

– A működésünk jogi feltételeit teremtettük meg és szóba került az is, hogy a befizetés módját hogyan tudjuk megkönnyíteni. Jelenleg csak az átutalás lehetséges, nyilván az ideális az lenne, ha csekken is érkezhetnének adományok. (Az Összefogás az Államadósság Elleni Alap számára felajánlott adományt erre az OTP-s számlaszámra utalhatják: 11707000-22222222.)

Az irányító testületnek Rédly Elemér mellett tagja Eperjes Károly színművész is, aki szintén jelen volt az alakuló ülésen. Őt is megkerestük, azonban nem kívánt nyilatkozni.

kisalfold.hu

Válasz

2011.06.07.

Az államtitkár helyett Eperjes kerül az államadósság-csökkentő alap vezetésébe

A következő napokban tartják meg az Összefogás az Államadósság Ellen Alap alakuló ülését. Az időpont attól is függ, hogy Eperjes Károly elfoglaltságai ezt hogyan engedik meg, miután a színészt kérték fel az irányító testület harmadik tagjának, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának helyére - mondta el testület elnöke, Horváth Tihamér a Portfolio.hu részére.

Még nem állt fel az áprilisban létrehozott Összefogás az Államadósság Ellen Alap háromfős irányító testülete, az alakuló ülés várhatóan a hét második felében, vagy a jövő hét elején fog megtörténni, ahol elfogadjuk a munkarendünket - nyilatkozta Horváth Tihamér, az Összefogás az Államadósság Ellen Alap leendő irányító testületének tagja a Portfolio.hu-nak. Az alakuló ülést a pénzügyminisztérium hívja össze, ezt követően a munkarendünket az irányító testület elnökeként én irányítom - közölte.

Az alakuló ülés végleges időpontja Horváth Tihamér elmondása szerint attól függ, hogy mennyire tudják azt összeegyeztetni Eperjes Károly elfoglaltságaival. A Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművészt kérték ugyanis fel az irányító testület harmadik tagjának, aki elvállalta a megbízatást. Így a leendő elnök, Horvát Tihamér és az ötlet gazdája, Rédly Elemér győri katolikus plébános mellett harmadikként Eperjes Károly kap szerepet az Alap legfőbb szervében, Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára helyett. Ezzel a lépéssel a kormány (látszólag) engedett azoknak a kritikáknak, amelyek arról szóltak, hogy a kormány nem független szervezetre bízza az alap irányítását és megszüntette a lehetséges összeférhetetlenséget - írta a portál.

napi.hu

Válasz

''A lapnak /nol.hu/ több mint egy hónapig nem válaszoltak a kormányzati illetékesek arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai befizet­tek-e, és ha igen, mekkora összeget az Összefogás az államadósság elleni alapba, mert ebben az ügyben mindezidáig a kormányzati kommunikáció, a miniszterelnökség és a nemzetgazdasági minisztérium sem tartotta magát illetékesnek.

Ma megérkezett Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő két mondatos válasza: „A miniszterelnök már hosszabb ideje támogatja egy közösségi cél megvalósulását, évente komoly összeggel a fizetéséből. Ennek a célnak a megvalósulása után fog támogatni egy újabb közösségi célt, mint például az államadósság elleni küzdelem.” Ebből az derül ki, hogy a miniszterelnök még nem fizetett be az alapba, de nem kizárt, hogy a meg nem nevezett „közösségi cél megvalósulása” után úgy dönt, hogy ez lesz az általa támogatandó újabb közösségi cél.

A kormány április 6-án jelentette­ be, hogy egy győri kezdeményezés nyomán létrehozta az államadósság elleni alapot. Szijjártó Péter aznap azt mondta, az alapba befizethetnek azok a vállalatok és magánszemélyek, amelyek, illetve akik fontosnak tartják az államadósság elleni harcot, és úgy gondolják, hogy saját forrásaikkal is hozzájárulnak ehhez."

hirszerzo.hu

Válasz

2011.05.24.

"Adókedvezményt kap, aki befizet a Rédly-alapba"

"Adókedvezményt kap, aki befizet az államadósság elleni alapba
A parlament döntése alapján adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba: a befizetett összeg csökkenti a személyijövedelemadó-alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte javaslatot az Országgyűlés 280 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el.
Az alap létrehozásáról április elején döntött a kormány egy társadalmi kezdeményezés mellé állva, ugyanis az alapot egymillió forintos kezdőtőkével Rédly Elemér győri katolikus plébános indította. Célja, hogy bevételeket gyűjtsön az államadósság csökkentésére, és a befolyt pénz csak erre használható fel."

kisalfold.hu

Válasz

Felháborodásból ajánlott fel egymillió forintot a győri plébános - interjú Rédly Elemérrel

Akik anyagilag jól jártak a rendszerváltás óta, azoknak illene saját vagyonukból jelentősen hozzájárulniuk az államadósság mérsékléséhez, mert az adósság magas szintje közös teher - mondta az [origo]-nak adott telefoninterjújában Rédly Elemér győr-szabadhegyi plébános, aki nemrég bejelentette, hogy megtakarításaiból egymillió forintot ad erre a célra. Azt mondta, az adományozás inkább az összetartozást erősítő gesztus lehet.

Mi indít egy plébánost arra, hogy saját pénzéből áldozzon az államadósság csökkentésére, sőt mozgalmat is indítson érte?

- Orbán Viktor miniszterelnök idei évértékelő beszéde tudatosította bennem, hogy az ország legnagyobb terhe az államadósság. Amikor ezt követően a Nézőpont Intézet felmérést készített, hogy hányan járulnának hozzá saját pénzükkel az államadósság törlesztéséhez, akkor sok olyan internetes hozzászólást olvastam, hogy "majd bolondok leszünk fizetni". Az effajta hozzáállás eléggé felháborított, ez volt a fő motiváció. Mert akárki is felelős az államadósság növekedéséért, az mindnyájunk terhe, és mielőbb megszabadulunk tőle, annál kevesebbe fog kerülni a törlesztése.

Volt korábban valamilyen kapcsolata a jelenlegi kormányzat tagjaival?

- Nem volt. Nemrég megkaptam a Hit pajzsa díjat, a díjátadón beszédet mondott Hende Csaba honvédelmi miniszter úr, akit a szervezők hívtak meg. Ezen az eseményen jelentettem be, hogy egymillió forintot felajánlok, előtte senki sem tudott róla Horváth Béla képviselő úron kívül. Ha már ott volt a miniszter, másnap őt kértem meg, tegye meg a szükséges lépéseket. Ő közvetített Matolcsy György miniszter úrhoz.

Kész mozgalmat indítani, akár az egyházon belül, akár azon kívül? Vonzza a közéleti szerepvállalás?

- Ellenkezőleg, most már inkább tehertételnek érzem a dolgot. Nagyon sokan keresnek a bejelentésem óta, hogy jótékonykodjak, és egyébként is rengeteg az elfoglaltságom. De muszáj csinálni, ha elkezdtem. Persze nem bántam meg, úgy látom, sokakat megmozgatott a kezdeményezés. Annyi szerepet vállalok, hogy tagja leszek annak a bizottságnak, amely a befolyó pénz sorsát felügyeli.

Feltételezem, kapott már olyan kritikát, hogy ebből a pénzből lehetne közvetlenül segíteni az arra rászorulóknak. Mit válaszolt rá?

- Kaptam, igen. Aki ilyet mond, az nem tudja, eddig kiket, mennyi pénzzel segítettem. Nem hiszem, hogy ezzel dicsekednem kellett volna. A rászorulók támogatása fontos, de alapvetően tüneti kezelés, az ország talpra állítása után erre is kevesebbet kellene fordítani.

Azt is megkérdezték már, hogy miből van ennyi pénze egy vidéki papnak?

- Természetesen. Szívesen elmondom, hogy szolgálati lakásban lakom, kapok nyugdíjat, és tanítok a Győri Hittudományi Főiskolán, az ott kapott jövedelmemből - mely után adózom is - tudok jótékony célokat támogatni.

Mit gondol, mennyien csatlakozhatnak, és mennyit adhatnak? Reális elképzelés, hogy annyi pénzt áldoznak majd, amennyi komolyan számít?

- Tisztában vagyok vele, hogy a teljes államadóssághoz képest jelentéktelen összeg, amit adtam és amit mások adhatnak. Inkább az erkölcsi következményeket tartom fontosnak: akármilyen kevéssel járulnak hozzá az emberek a célhoz, a gesztusuk az összetartozást erősíti. Másrészt aki ad a közösbe, az talán nem vesz el belőle máshol, és azt sem nézi el könnyen, hogy más megdézsmálja. Ez tehát akár az adózási fegyelmet is javíthatja.

Nem érzi jogos reakciónak, ha valaki azt mondja, hogy ő így is fizet elég adót?

- Egyrészt nem arról van szó, hogy túlterheljük magunkat, mindenkinek annyit illene befizetni, amennyit megengedhet magának. Másrészt sem én, sem más nem vár el senkitől semmit - mindenki számoljon el a saját lelkiismeretével. Egy ügyvéd is azt írta nekem, hogy ő fizet elég adót. Kíváncsi lennék, hogy mindig, mindenkinek adott-e számlát... Nem tudhatom, de az biztos, hogy sokan jártak jól a rendszerváltás óta, ők biztosan nem rokkannának bele egy nagyobb összegbe sem.

Tud olyan tehetős emberekről, akik követik a példáját?

- Hogyne, a Széchenyi Klub keddi rendezvényén az alelnök, Tóth Péter, a Lipóti Pékség alapítója közölte, hogy minden családtagja után befizet kétmillió forintot, és egy másik vállalkozó is hasonló bejelentést tett.

Adókedvezményt ígért a kormány

Miután a kormány felkarolta Rédly Elemér kezdeményezését, az államadósság csökkentésére április vége óta lehet befizetni az OTP-nél vezetett számlaszámra (11707000-22222222). A befolyó pénz mennyiségét az alap holnapján lehet majd nyomon követni, ez azonban még nem üzemel. A kormány ígéretet tett arra, hogy aki befizet az adósságcsökkentő alapba, az adókedvezményt kap: a magánszemélyek az összeget levonhatják a személyi jövedelemadó alapjából, a cégeknél pedig a társasági adó alapját csökkenti az alapba utalt pénz. A szükséges törvénymódosítások még nem születtek meg.

origo.hu

Válasz